NEM!
„ régen volt már ilyen szép a reggelem, de köszönöm a
kávémat így NEM kérem”
Talán a régi lázadó énem tör fel a számban.
Vad, nőcis, kicsit feminista, nagyon rock and roll.
Valamiben nem változtam.
De valamiben igen.
Megtanultam, hogy néha már ki kell mondani ezt a három betűs
szót.
Csak már más embereknek, más helyzetekben mondom meg.
A kollegámnak a céges bulin, hogy nem kérem a harmadik pohár
bort.
A srácnak a Trafiq-ban, hogy nem táncolok vele.
Mert akármennyire is mást mond a világ, a szabadságomhoz
hozzá tartozik az is, hogy valamire nemet mondok, nem csak az, hogy
gátlástalanul habzsolom az életet. Nagykanállal.
Nem eszem húst. Nem dohányzom.
Miért?
Mert megtehetem.
Kényszerít bárki is?
Nem.
Akkor miért?
Mert szabad vagyok és szabadságom van elutasítani dolgokat.
„Minden szabad, de minden épít. Mindent szabad, de nem
minden használ.”
A világban ezt felejtjük el. Hogy a másiknak joga van
elutasítani, egyet nem érteni, visszautasítani, fellevezni.
Az individualizmus korában nekem mindent szabad, a másiknak
mindent szabad, de mi van, ha én ezzel megsértem a másikat? Vagy ő sért meg
engem.
Isten szabad akaratot adott nekünk mindegyikünknek.
A világ pedig a kötelező valósítsd meg önmagad, érezd, jól
magad szlogenjeivel elfelejteti, hogy a másiknak ez nem biztos, hogy jó.
Mi van, ha én annyira szabad vagyok, hogy túl yúlok a
másikon és bele mászok? Mi van, ha a kollégám, olyan szabad, hogy nyugodtan
tölthet nekem bort, amíg nem kértem?
Nehéz.
A világ nehezen fogadja el a lemondást.
Amikor valamiből nem kérek.
Szexből, drogból, alkoholból, dohányból, húsból, bármiből.
Mert neked már annyira szabad, hogy szinte kell.
De NEM kell.
Mert szabad vagyok. Isten szabadnak teremtett és valamiről
tudom, hogy nekem már nem kell, nem használ, és ezért NEM kérem.
DE Te nyugodtan használd.
Nem ítéllek el érte, de kérlek Te se engem meg, csak fogadd
el a választásom és szeress. Meg sem kell értened, csak ne erőltess semmit.
De kérlek, ne töltsd újra azt a poharat.
Mert NEM kérek többet.
No comments:
Post a Comment