Noktürn
Holdfény ízű csobogás
Felhőillat suhanás
Leveleket borzongat a köd
Csendet morzsol az idő.
A hideg hallgatag. Csak reszket.
Csillagok hárfáznak felettem.
Pántos cipőm árnyékpillangója
Libben a jégtiszta éjszakában
Karjaim indaként gyűrűznek
Tekerednek, kúsznak az ég fele
Ujjaimmal morzsolgatom a lágy rezgéseket
Ízlelgetem a zizzenő fényű emlékeket.
Magány. Mégis varázslat s mámor.
Majd szökőkút, fecsegés, belváros.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment