Táncba hívtál. Villogó borostyán
Tekintettedel magadhoz vontál
Ruganyos testeddel hozzám simultál
Kezedet kéjesen végighúztad a prédánKiélvezve a melleim közti kicsiny hajlást.
Tüköréles késsel sziromselyű bőröm alá metszettél
Parfümfinom húsom lassan tárult eléd
Tüdöm két lágy erezetű levelét
Lenyested, óvatosan felszelted
Szívem kecses hegedűjén
Őrült ,bordó dalokat játszottál
Vadul szagattad vérereim vonóját
Sivított, bőgött, reszketett
A pulzáló, dobogó hangszer
Míg vonóit nem tépte széjjel
Mestere élveteg, kínzó szeszélye.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment