Kavarognak bennem a gondolatok, mint egy örvény mélye, ami felszippant mindent, ami az útjába kerül legyen szó szeretet-falevélről, bánat-sárról, félelemből épített házakról, fizikai vonzalomról, varázslatról…
A vegyes, színes, gyakran zavaros gondolatok, inkább érzelmek keveregnek, forognak bennem, mégsem tudom kilökni, kiokádni magamból őket…
Próbálom betűkbe, formákba zárni, csak sokféleségük, keveredésük még nem engedi, szeretném, ha szétválasztódnának, kikristályosodnának, úgy lennének verskavicsok, novelladarabkák…
No comments:
Post a Comment