Paris je t'aime!

Paris, je t’aime!

Mivel többen jelezték, hogy a blogból egyfajta negativitás árad, szeretnék most a pozitív dolgokról írni. Habár gyakran érzem magam egyedül és meg nem értve a suliban, mint már korábban is írtam, igenis ÉLVEZEM az órákat, szóval nekem az Erasmus tényleg a tanulásról szól, ha másoknak nem is.

Szerdán nem volt pl. órám és ügyintézés után bementem Párizsba, a Sorbonne (Paris I.) Sainte Genevieve könyvtárába a Panthéon mellett. Ígérem nemsokára képeket is teszek fel, hogy kicsit színesítsem a blogot, erről a könyvtárról is lőttem egy-kettőt: ez olyan, mint a filmekben, ÓRIÁSI, hatalmas, tele diákkal és van minden. A könyvek helyben használhatók csak, de TOTÁL INGYENES. :D

Ha valamit szeretek a franciákban, akkor ez az a kultúrához való hozzáállásuk, a kultúra, a művészet egyetemessé tétele, mindenki számára hozzá férhetőnek tenni. Aki még nem tudja, 26 alatt MINDEN állami múzeum ingyenes, most pl. a Panthéont is megnéztem.

Utána a Boulevard Saint Michelen sétáltam le a Notre Dame-ig, ez az a sugárút, amin Ady versében elsuhant az ősz, ma már zajosabb és tele csodásabbnál csodásabb boltokkal.

Útközben a Finn Intézetre is rábukkantam, a vasárnapi süti délutánra egyedül nem biztos, hogy elmegyek, de ha valami mozi vagy színház lesz, lehet benézek, ki tudja:D

A Notre Damenál cserélik a harangokat, a régiek ki vannak állítva, ezért még a szokottnál is több a turista, de sikerült 1-2 képet csinálnom egy sirályokat etető bácsiról a naplementében:D

Tegnap is az 5-6 kerületben mászkáltam, állásinterjún a párizsi Magyar Intézetben, a Luxembourg kert mögött, a Saint Sulpice templom utcájában, szóval az 5ik kerületet kezdem kiismerni. 

Múltkor Anikóval a Midnight in Paris-t néztük stílusosan, és ott a főhős szerint Párizs esőben az igazi, valóban, ennek a városnak még a szakadó esőben is megvan a bája. És kezdek kevésbé érzékeny lenni az esőkre, bár az olyan napsütéses enyhe napoknak, mint a mai kimondottan tudok örülni, mert a lognesi tó körül lehet futni, ami szintén nagyon kis aranyos: sirályok meg vízicsibék vannak, erről még nincs képem, ígérem ezt is pótolom.:D

Szóval nem vagyok elkeseredve, főleg a szerdai mise után nem, nem tudom, hogy de néha egy-egy prédikáció nagyon mélyen be tud találni, most ugye a böjtről volt szó, az elvonulásról, a magukra találásról, pont néha a campus sivatagában, nah itt potyogtak rendesen a könnyeim. (Sorry a negativitásért)

Lehet nekem most pont erre van szükségem most, kis pihire, tanulásra, magamra találásra. Tegnap, mint látható írtam is egy verset, ami szerintem elég gyenge, viszont nyár óta nem írtam SEMMIT, és két hét Párizs után, voilá.

Itt tényleg sugárzik a művészet az utcákon, imádom a kis bárokat, a metrón lévő utcazenészeket, a gyönyörű ruhákat (különösen a fehérneműket, amiből Magyarországgal ellentétben VAN MÉRET is), a vasárnapi piacot a Bastille-nál, a macskákat a házak ablakában és a nutellás crepe-t!

Paris, je t’aime!

J'attends

Már nagyon várom az utat: hogy végre megszabadulok a számomra egyformának tűnő buta lányoktól a HÉV-en, a felszínes beszélgetésektől a 70 éves bácsik által tartott haszontalan óráktól.
Hogy fél év után újra találkozom Anikóval, aki már kiismerte a helyet, jókat nevetünk és kókusz vodkát iszunk.
Hogy ismét eljutok Amélie kávézójába is a Montremartre, de most meg is kóstolok valamit.
Hogy a Kriszti feljön és rosé fröccsöt csinálunk az Eiffel toronynál és én is elmegyek Angersba
Hogy végre gyakorlatias óráim lesznek és megjavul a kiejtésem
Hogy Pécs után talán újra egy igazi Campuson leszek nagy parkkal és sok fával
Hogy végre egy olyan igazi nagy könyvtárban tanulhatok
Hogy crepet és creme bruléet eszek újra a Notre Dame mellett
és hogy végre lesz egy jó fotóm a Louvre előtti üvegpiramissal.

A legtöbb Erasmusossal ellentéttel én már jártam Párizsban, láttam a főbb nevezetességeket:

az Eiffel tornyot

voltam is a tetején:

jártam a Louvreban:

és Amélie kávézójában:

megnéztünk a Moulin Rouge-t

és a Notre Dame-t.

Bár még így van még mit megnéznem, nem voltam Versaillesban, sem a Pompidou központban például. De megnyugtat, hogy így nem kell azon járnia az agyamnak tanulás közben, hogy hová kéne még eljutnom, hanem felfedezhetem Párizs bohém oldalát is, amit 2 éve sajnos nem igazán sikerült.
Akkor kicsit csalódtam a városban: nyomasztott a sok bevándorló, a feketék szaga a metrón, a folyamatos leszólítások és a kosz, ami még Budapest után is irritált. (pedig ez a város sem túl tiszta.)

Most mégis várom az utazást, remélem most más lesz és jobban megtalálom e különleges város varázsát magamnak.

És ma este már nem kicsit megkönnyebbültem: ha minden igaz, megvan a szállásom is!:)

francais

Avec le temps, je recommence á aimer la culture francaise avec toutes ses nuances: la mode, la poésie, la gastronomie, la peinture, les chats noirs, etc.

Parce que les Francais savent quelque chose tres bien: VIVRE.

Gouter tous les plaisirs de la vie. Voilá.


En plus, je mets de nouveau des vetements convenant  du style ce que j'appelle: style francias.


Ainsi, je voudrais partager quelques images de ce style-lá:
 

Ady Endre: Párisban járt az ősz

Párisban járt az Ősz

Párisba tegnap beszökött az Ősz.

Szent Mihály útján suhant nesztelen,

Kánikulában, halk lombok alatt

S találkozott velem.

Ballagtam éppen a Szajna felé

S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:

Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,

Arról, hogy meghalok.

Elért az Ősz és súgott valamit,

Szent Mihály útja beleremegett,

Züm, züm: röpködtek végig az uton

Tréfás falevelek.

Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé

S Párisból az Ősz kacagva szaladt.

Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán

Nyögő lombok alatt.