i am just a hole on a needle’s eye
hardly can hold me the thread of life
facile, fluent ,silk of spider web
like a leaf’s faint, distant nerves
curtain-shallow ice-membrane
who cases the november mere.
I am the salt in teardrops
the mordant dazzling white cold
a stinging frost pin on the ground
step on me, starts bleeding your foot
I don’t want to hurt but I do.
your blood’s warm embraces me
-but doesn’t make me living.
Showing posts with label mere. Show all posts
Showing posts with label mere. Show all posts
Saturday, 24 October 2009
Friday, 23 October 2009
tristesse
~
csak egy lyuk vagyok a tű fokán
alig fér át rajtam életfonál.
könnyed,lágy pókhálóselyem
mint levélen a halvány erezet.
függönyvékony jéghártya
ki a novemberi tócsát bevonja.
én vagyok a só a könnycseppben
a marón vakító fehér hideg
földön heverő szúrós fagyú szeg
lépj csak rám, és talpad vérez
nem akarom. mégis csak sértek.
véred melegsége körbeölel
-de mégsem éltet.
csak egy lyuk vagyok a tű fokán
alig fér át rajtam életfonál.
könnyed,lágy pókhálóselyem
mint levélen a halvány erezet.
függönyvékony jéghártya
ki a novemberi tócsát bevonja.
én vagyok a só a könnycseppben
a marón vakító fehér hideg
földön heverő szúrós fagyú szeg
lépj csak rám, és talpad vérez
nem akarom. mégis csak sértek.
véred melegsége körbeölel
-de mégsem éltet.
Labels:
mélancholie,
mere,
november,
poem,
unsignifiance
Subscribe to:
Posts (Atom)