Vihar

Szoknyám megvadult szélforgóként

Pörög a viharos szélben

A Duna gyűrött lepedője fodrozódik

A felhők tükrében.

Pipacsvirágok apró sebekként

Virágoznak lábamon

Gyenge idegszálak, zsenge indák

Finoman kúsznak nyakamon

Ujjaid apró vízerekként futottak le

Combon lágyan lejtő partján

Alkonyatai napfény vállad

Ívét vázolta szobám falára

Villám fénye csillan combom partjain

Esőcseppek apró szegekként

Verik egyre mélyebben a sárba lábaim

Kiáltásom fodrozódik a Duna tükrén.

My skirt is whirling as a pin-wheel

In the strong wind before storm

The Danube ’s creasy sheet

Wrinkles in the mirror od clouds.

Small wounds as poppy flowers

Are blooming on my leg

Fragile nerve  filaments, soft tendrils

Are creeping slowly on my neck.

Your fingers as water vein were  running down

On my thigh’s gently sloping sides

Twilight sunlight outlined

Xour shoulder’s  curve to the wall of my room

Lightning suddenly sparkled ont he shore of thighs

Tiny raindrops as small pins

Are beaing t my legs deeper and deeper in the mud

My cry curles on the of the Danube’s mirror.