Insomnia

Függönyöm lepkeszárnya libben a holdsugárban
Hajam forró viaszként folyik gyűrött párnámra
Fénye lágyan elárasztja íratlan fehér papír paplanom
Átragyog a korai harmatcseppes hajnalon



Sok apró „lett volna ha” bogárként zümmög az éjszakában
Ki nem mondott szavak visszhangoznak a kinti autók zúgásában
Füstjükben elveszett álmok, vágyak porszemcséi keveregnek
Repülők húzzák maguk után szalagon sosem látott városok képeit



Hangod foszlánya dereng a ködben villanó lámpákon át
Derekamon még érzem kezet szorító ritmusát
Tested lüktető forrósága fűt az éjszaka hűvösében
Csókod enyhén sós íze ott maradt nyelvem hegyén

Képzetelemmel a fehér plafonra rajzolom arcod
Szempillám árnyéka remeg a szemközti falon
Mosolyod emléke beragyogja szobám
Az óra ütemes kattogása ébren tart. Egyedül vagyok.


A night without you


My curtain’s butterfly wing flits in the moonlight
My hair is flowing to my creased pillow like hot wax

Its sparkle spreads on my empty white paper pillow

Shining through the early misty, dewy dawn.






Little „what if”s are buzzing around as small bugs

Unsaid words are echoing in the of cars’ rumbling outside

Lost dreams and desires’ grains are lingering in their dust

Airplanes are carrying pictures of cities never seen on ribbons






Your voice’s scraps appears through the lights in the mist

I still feel your hands’ grasping rhythm on my hips
Your body’s pulsating heat warms me in the cold night
I can still taste your soft salty kiss on the tip of my tongue

zuhanás

„We danced on the floor
In my empty house
Winning sudden love” /colorStar/

Zuhanás

Kavicshideg esőcseppek koppannak
Könnygőzös arcomon
Csorogva húzzák maguk után fénylő nyomuk
Miképp repülőgép a karcolja az égboltot.

Letépett ígéret-szirmok
Kergetőznek a levegőben
Hajamban maradt a lopott muskátli
Kesernyés, vörös illata

Tangólépésben szívtuk magunkba
Óriás liliomként lógó kristálycsillár mámorát
Savanyú vörösbor és cigaretta ízével
Lassú dallamra andalogva csókoltál.

Telihold delejes zöld szemeddel
Simítottad végig csillag-sápadt
Testem remegő körvonalát
Óvatosan leejtve ruhám pántját.

Ablakodon apró esőcseppek táncoltak
Kovácsoltvas ágykereted ritmusára,
Míg part menti, kíváncsi tengervízként
Kóstolgattam fényes, sima fahéj-bőröd.

Fém-hideg esőcseppek koppannak
Könnytől reszkető szempillámra
Hullócsillagként futnak végig
Hidegtől ragadó, nedves ruhámon.
.

zuhanás (temporary title)

MY latest HALF READY POEM, VOILÁ:)))

„We danced on the floor
In my empty house
Winning sudden love” /colorStar/


Kavicshideg esőcseppek koppannak
Könnygőzös arcomon
Csorogva húzzák maguk után fénylő nyomuk
Miképp repülőgép a karcolja az égboltot.

Letépett ígéret-szirmok
Kergetőznek a levegőben
Hajamban maradt a lopott muskátli
Kesernyés, vörös illata

Tangólépésben szívtuk magunkba
Óriás liliomként lógó kristálycsillár mámorát
Savanyú vörösbor és cigaretta ízével
Lassú dallamra andalogva csókoltál.




Pebble-cold raindrops are pattering
On my tear.-steam face
Hauling behind their shining trace
Like an aeroplane carves into the sky.

Picked promise-petals
Are lingering in the air
In my hair I smell the bitter perfume
Of a red, stolen geranium-head

While dancing tango we breathed in
The intoxication of the huge lily–like crystal chandelier
You were kissing me for a slow melody
With the taste of cigarette and sour red wine.

Iseut modern

Iseut modern


In the leaden strangler cloud-haze
Flies a racing, steely slim aeroplane.
Freedom locked into frozen nitrogen
Devotion fastened with safety belts.


It is sinking. Approaching. Quite close.
I see it from splash scratched by icespots.
Concrete-hard dash
Iron-tasted crank
Death is dancing with a smile on his lips.
The flames are playing on the flute for him.


The enormous metalsleek stomach
Is vomiting human-flesh out.
You step out. You eyes’ ethereal glow
Has saved you. Blood is just on your clothes.


I walk up to you. My hair is silken flowing
Tinkling, sunshine perfumed, laughing.
My secret is waters. Herbs are my support.
You join me. Geometric houses are harbour.


Encompassed by the roaring civilizated town
Solaced by the mellow, tender butterflypillow.
Cosseted by cordial lustre of fireplace
Caressed by soft velvet-embrace.
I’m haling douce needle on your skin
On your flesh, neural, naked
Vermilion-loved dolour is jumping
On our freezing bones blanches.


The law is mirrorplain. Cold. Sheeny.
You have to return back and leave me.
The lamp glints. Your plane takes off.
I’m torn by sharp teethed, leafless woods.

izolda

Ólomszürke, fojtogató felhőködben
Suhanó, acélkarcsú gép repül az égen.
Nitrogénfagyba zárt szabadság
Övekkel leszíjazott odaadás.

Süllyed. Egyre nő. Közeleg. Látom
Lentről a jégcseppek karcolta sárból.
Betonkemény csattanás
Vasízű kerékcsikorgás
A halál mosolyogva táncol.
Neki fuvoláznak a lángok.

Az óriási fémsima gyomor
Emberhúst okád ki magából.
Te kilépsz. Szemed éteri ragyogása
Megmentett. Ruhád véres csak.

Odalépek hozzád. Hajam lágyan omló
Csilingelő, napfény illatú, ragyogó.
Titkom a vizek. A füvek nekem segítenek.
Jössz velem. A mértani test házak elrejtenek.

Körülölel a búgó, civilizált város.
Megnyugtat a zsenge lepkevánkos.
Kandalló meleg fénye cirógat,
Puha bársonyölelés simogat.

Finom tűt húzok végig bőrödön
Meztelen idegű húsodon,
Bíborszerelmű fájdalom,
Ugrál hófehér csontunkon.

A törvény tükörsima, hűvös, fényes.
El kell hagynod. Vissza kell térned.
Villan a lámpa. Felszáll a géped. Engem
Széttép a farkasfogú, levéletlen rengeteg.